2011. december 16., péntek

Adventi útrakelés

Bármennyire is csábító belesüppedni a tennivalóinkba, nem akartuk búcsú nélkül itt hagyni ezt az évet. Túl sok erőfeszítés sűrűsödött meg benne ahhoz, hogy homályt borítsunk rá, amikor nemsokára magunkra csukjuk az autó ajtaját és az éjszaka sötétjében hazaindulunk Erdélybe.
De itt most nem éves számvetés következik a kipipált célokról és a meg nem valósult álmokról, hanem egyszerűen csak szavakba kívánjuk önteni a hétköznapoktól való eltávolodást és az ünnepre való ráhangolódást.

Az útra felkarikázott sült sertés szűzérmét viszünk, köretnek pedig kókuszzsírban párolt sütőtököt shiitake gombával, kevés kókusztejjel, sóval és citromlével ízesítve. Vagyis a hamuban sült pogácsa ezúttal elmarad. Biztos, ami biztos, Lurkónak azért készítünk egy kis párolt almát is, mert a sütőtökös költeményekre ránézni sem szokott, így még a kóstolás sem jön szóba. A sült húsból viszont várhatóan alaposan kiveszi majd a részét. Valószínűleg hajnalban vagy kora reggel fogjuk majd az útravalót elfogyasztani, kevésbé felemelő környezetben (mondjuk egy benzinkút parkolójában), de a hétköznapok nyomásához képest már ez is megkönnyebbülés lesz. Otthon pedig szerető család és barátok várnak ránk, akikkel nagy öröm lesz újra együtt lenni.

A készülődés hajrájában néha nehéz tiszta fejjel gondolkozni, de azért megpróbáljuk ékesszólóan megfogalmazni az adventi jókívánságainkat. Azt kívánjuk, hogy a szeretet megsokszorozódjon otthonainkban és soha ne illanjon el, majd pedig – ha eljön az ideje - Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt!
Paleo Toll, Bogyó és Lurkó

2 megjegyzés:

  1. Doris, olyan drága vagy! alig várom, hogy lássalak Benneteket! puszi, Bogyó

    VálaszTörlés