2012. január 29., vasárnap

A vegetarianizmus ideológiájának 10 káros hatása az emberiségre nézve

Pár évvel ezelőtt, amikor még nem olvastunk a paleolit táplálkozásról és a húsok mellőzése tűnt az egészséges étrend kulcsának, nagy megrökönyödéssel böngésztük volna a most következő összefoglalót. Időközben sok furcsaságra fény derült (és sokra vélhetően még mindig nem), de egy ilyen összefoglaló talán másoknak is segít a tájékozódásban.


A kérdés, amire most tíz pontban a választ keressük, a következő: milyen negatív következményekkel kell az emberiségnek szembenéznie a vegetarianizmus ideológiájának elterjedése következtében?


A következő gondolatmenet pontos értelmezéséhez fontos lehet előzetesen elolvasni azt a bejegyzést is, amelyben a vegetarianizmusról mint ideológiáról írunk.

1. A gyorsan felszívódó, finomított szénhidrátok arányának megemelkedése a nyugati étrendben

Aki nem eszik húst, de éhezni sem szeretne, kénytelen megnövelni az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségét, gyakran különféle gabonatermékek formájában. Az Egyesült Államok a legkiválóbb példája annak, hogy mekkora ballépés a mai, szénhidráton alapuló étrendajánlás: a túlsúly elleni küzdelem hevében az Egyesült Államokban már több évtizede igyekeznek szabadulni az állati zsíroktól, de az elhízást nem sikerült feltartóztatni.
 
Klasszikus fordulat, hogy a fehér kenyér helyett a teljes kiőrlésű pékáruk fogyasztására biztatnak az ajánlások. Ez a propaganda azt hangoztatja, hogy a fehér kenyér jóformán méreg ugyan, de a teljes kiőrlésű maga a mennyei manna. Annyi valóságalapja ugyan van az ajánlásnak, hogy a fehér kenyérhez képest a teljes kiőrlésű több tápanyagot tartalmaz, de a teljes kiőrlésű termékek a megemésztésük során bizonyos tápanyagokból (például B-és C-vitaminból, ásványi anyagokból) többet vonnak el, mint amennyi fedezetet nyújtanak a napi vitaminszükségletünk szempontjából. Vagyis több a kár, mint a haszon, főleg, ha tekintettel vagyunk arra is, hogy a gabonafélék erős rostjai a más forrásból származó tápanyagok felszívódásának esélyét is lényegesen rontják. És akkor még mindig nem beszéltünk a mérgező gluténról, illetve egyéb rossz emésztési folyamatokról, amelyeket a szénhidrátoknak, ezen belül pedig a gabonaféléknek köszönhetünk.

2. Egészségtelen növényi élelmiszerek elterjedése

Sajnálatos, hogy az étrendi ajánlások olyan termékek fogyasztására is buzdítanak minket, amelyek nemcsak, hogy tápanyagokban szegények, de egyenesen károsak is az egészségünkre. Itt elsősorban a mérgező szójára gondolok, de ugyanebben a gondolatmenetben megemlíthető a búza, a kukorica és számtalan más növény is, amit egyformán ajánlanak emberi fogyasztásra és takarmányozásra. Döbbenetes, hogy ilyen silány élelmiszerek termesztését hatalmas költségvetéssel valósítják meg és elképesztő összegeket költenek a reklámozásukra is (mert egyébként ugye nem fogyasztanánk el például a szóját) olyan álnok indokkal, mint a mi egészségünk védelme.

3. A növényi olajok felkarolása

Ahhoz képest, hogy állati zsírokat ettünk több millió éven keresztül és senkinek semmi baja nem volt tőle, nagyon sokunkat rávettek arra, hogy – legalábbis átmenetileg – a vajat margarinra cseréljük. Ma már nemcsak a beavatottak, hanem a hétköznapi emberek is tudhatják, hogy ez óriási tévedés volt. Mégis, érdemes külön érdekességként megemlíteni azt, hogy majdnem 80 éve tudják ezt az orvosok, mégsem vállalják fel, hogy a növényi olajok java része káros az egészségre (a bennük megtalálható transzzsír-, illetve Omega-6 fokozottan gyulladáskeltő hatású). Jelenleg azon dolgoznak, hogy az élelmiszerek transzzsír tartalmára vonatkozó szabványokat szigorítsák, ahelyett, hogy a hagyományos zsírok és az eredendően vitamindús vaj fogyasztására bátorítanának.

4. A laboratóriumi élelmiszerek térnyerése

Ugyancsak nem ártalmatlan, de hasonlóképpen nagy horderejű háttérprojekt a mesterséges hús szöveteinek laboratóriumi előállítása környezetvédelmi és gazdasági megfontolásból. Ez ma már nem sci-fi és nem is összeesküvés elmélet, hiszen az erre vonatkozó hírek bármelyik magyar hírportálon is megtalálhatóak. Fogyassza bátran mindenki, aki jónak látja, igaz most még kissé drága (20 millió forint kilója), de később elképzelhető, hogy olcsóbb lesz!

5. Félrevezető kutatási eredmények híresztelése

A tudomány világában ma már nemcsak számos betegség koleszterin-hipotéziséről rántották le a leplet, hanem a vegetarianizmus szociálpszichológiai alátámasztása is hazugságnak számít. Vagyis korábban olyan manipulatív kutatási eredményeket közöltek a nagyvilággal, amelyek a tisztán növényi étrend fele terelték az embereket, de amelyek ma már nem tekinthetők mérvadónak.
 
Nemrég bukott le Diederik Stapel (híres holland szociálpszichológus), aki majdnem egy évtizeden keresztül hamisította a kutatásokat és olyan sztereotípiákat próbált elterjeszteni, hogy a húsevők agresszívek, primitívek és faragatlanok. Stapel nem volt túlságosan körültekintő a hamisításai során, ugyanis tudhatta volna, hogy Hitler, Goebbels és Himmler vegetarianizmusa sem a világbékét segítette elő, bár elképzelhető, hogy Stapel a békeharcos Gandhi esetéből indult ki. Azt hihetnénk, hogy ilyen, a húsfogyasztás tekintetében félrevezető cikkeket csupán egy helyi vidéki lapban lehetne megjelentetni, és a sarki közértben eladni, ki hinné, hogy a Science magazin is rendszeresen közölte Stapel tanulmányait. Vélhetően nem véletlenül, hiszen minden bizonnyal tetszett nekik ez a szenzációs sztereotípia. Stapel egyébként 2011 novemberében, miután eltávolították a kutatói állásából, elnézést kért a világtól a hamisításaiért.

6. Az objektív tájékozódás szempontjából fontos adatok elhallgatása

A vegetáriánus étrenddel szimpatizáló kutatások sohasem szólnak például arról, hogy az emberi szervezet szinte minden tápanyagot nehezebben hasznosít a növényi étrendből, míg ugyanezek a tápanyagok könnyebben és nagyobb mennyiségben szívódnak fel állati eredetű élelmiszerekből. Ma már több forrásból tudhatjuk, hogy a növényi eredetű ételeket az ember nem képes kellőképpen megemészteni, mivel a rendkívül kicsi és előemésztésre alkalmatlan gyomrunk nem erre van kitalálva. A növényi rostoknak köszönhetően az ember csak nagyon nehezen képes tápanyagokat hasznosítani a növények elfogyasztásából. Például arról sem számolnak be a kutatások, hogy 8 éves kor alatt a spenótból jóformán semmi vas és semmilyen más ásványi anyag nem szívódik fel a gyermek fejletlen emésztőrendszere, valamint a spenótban megtalálható fitátok és oxálsav miatt. Arról viszont már szerencsére több helyen lehet olvasni, hogy felnőttként sem ajánlatos naponta enni a spenótot, mert több vas semmiképp nem fog felszívódni, sőt, a spenót akár mérgező is lehet, ha hetente többször fogyasztja az ember.

7. A fehérjékről való félretájékoztatás

A vegetáriánus étrend felé való terelés útján előkelő helyet foglal el a növényi fehérjék adatainak meghamisítása. A fehérjéket építő kilenc esszenciális aminosav ugyanis semmiképp nincs meg egyetlen növényi eredetű élelmiszerben sem, sőt a növényi tápanyagokat kombinálva sem válik mind a kilenc elérhetővé a vegetáriánus ember számára. Azért nem, mert még a különféle növények kombinálásával sem biztosíthatjuk azt, hogy mind a kilenc esszenciális aminosavból legalább a minimális mennyiséget elfogyasszuk, valamint ezen kis mennyiségek felszívódása is jóval gyengébb, mint az állati fehérjéké. Továbbá, a növényi étrend - bizonyos olajos magvakat leszámítva - általában rossz minőségű, mérgező fehérjéket is tartalmaz. Ilyen például a glutén a gabonafélékben, de hasonló kaliberű méreganyag a hüvelyesek lektinje is. Tehát amennyiben növeljük az étkezési adagokat annak érdekében, hogy nagyobb mennyiségű esszenciális aminosavakhoz jussunk bizonyos növényekből, a fehérjéik méreganyagait is kénytelenek vagyunk nagyobb mennyiségben elfogyasztani.
 
A fehérjékről való félretájékoztatás azért is nagyon veszélyes, mert a kisgyerekek optimális fejlődéséhez elengedhetetlen fontosságú a kiváló minőségű fehérje. Ez azonban nem érhető el pusztán növényi táplálékkal, ezért egyes szerzők egyenesen visszaélésnek tekintik a gyerekek húsfogyasztásának a korlátozását, netán teljes megvonását. A valóság egyszerű és prózai: a növényi fehérjék rendkívül silány módon épülnek be az ember izmaiba és kötőszöveteibe, továbbá a fogaiba, így ezek nem szolgálják kellőképpen a gyermekeink egészségét. A húsnál (beleértve a halhúst is) és a tojásnál jobb minőségű biológiai fehérjék természetes állapotban gyakorlatilag nem léteznek.


8. Kettős mérce alkalmazása a növényi ételek javára

Az is elgondolkoztató, hogy a vegetáriánus dietetikusok különbséget tesznek a különféle húsok között, viszont az összes növényi eredetű ételt egyformán jónak vagy hiper jónak ítélik meg, hiszen csupa remek élettani hatásokat tulajdonítanak a gabonák, a hüvelyesek, a zöldségek, a gyümölcsök és a magvak felhasználásával összeállított étrendnek. E szemlélet szerint tehát úgy tűnik, valójában mindegy mit eszünk, csak ne állati eredetű legyen. Sok magyarországi vegetáriánus azonban fogyaszt halat, vagyis letagadja a hal hús mivoltát azért, hogy bírja fogyasztani az amúgy remek élelmiszert. Mert - kérdezzük mi - mi a hal, ha nem hús? Igaz ugyan, hogy Rotterdami Erasmus idejében a halat még növénynek gondolták (ami persze nem is annyira nevetséges, ugyanis sok furcsa tengeri állat van, ami növénynek tűnik vagy fordítva), de azóta már tudjuk, hogy a halnak is állati húsa van. Ezt azonban a világ nehezen tudta megemészteni (szűk 500 év alatt)   és tévesen szinte minden magyarországi és külföldi szakoldal külön tárgyalja a halakat, mintha a halak nem húsból volnának, hanem valahol a növények és az állatok között úszkálnának és nem is rendelkeznének hússzövetekkel. Ez az elkülönítés azért sem helytálló,  mert a halhúsok mind fehérje, mind pedig zsiradék tekintetében meglehetősen hasonlítanak a különféle állatok húsának összetételéhez. Sőt a halak elkülönítése egyenest félrevezető, mert a halak sem minden esetben annyival egészségesebbek a marha- vagy a sertéshúsnál, mint ahogy az ajánlások alapján gondolnánk, különösen a nagyon gyakori nehézfém szennyeződésük miatt. Visszatérve a növényekhez, érdemes elgondolkozni azon, hogy ahogy a húsok esetében közismertek a rossz tulajdonságok (például a májban sok a salakanyag) a jó adottságok mellett (hiszen ugyanaz a máj tele van vassal és A-vitaminnal), úgy a zöldségekben, gabonákban is közismertté kellene tenni a rossz tulajdonságokat is (glutén, lektin, oxál-sav, fitátok, stb.), hiszen ezt az elkülönítést a húsok esetében már köztudottan megtette a tudomány.

9. A betegségek valós okainak letagadása és a gyógyulási lehetőségek elhallgatása

Számos olyan betegségről tudunk, amelyek előtt széttárja a kezét a mai orvostudomány. Ehhez képest érdekes, hogy keveset és ritkán lehet hallani olyan esetekről, mint például az epilepsziás betegek rendkívül sikeres kezelése emelt zsírtartalmú és minimális szénhidrátalapú diétával. Ilyen diétás megfigyelések már több évtizede zajlanak és azt is észrevették, hogy a szénhidrátok fogyasztásának emelésével a rohamok újra elkezdődtek. Ez a kísérlet nem paleolit elméletet valló orvosok gyógymódja, de annál inkább jelzésértékű, hogy még bizonyos fajta epilepsziás megbetegedések mögött is állhatnak modern étrendből fakadó anyagcserés zavarok.

Ugyanez a jelenség fokozottan igaz a 2-es típusú cukorbetegség esetében. Az orvostudomány egyszerűen nem akarja felismerni, hogy a finomított szénhidrátok dömpingje hamarosan 1 milliárdnyi ember cukorbetegségét fogja okozni még ebben az évszázadban (a finomított szénhidrátokról bővebben itt olvashatsz). Továbbá a köszvény esete is kiválóan mutatja, hogy mekkora zsákutcában van jelenleg az orvostudomány. Már négy évtizeddel ezelőtt is több orvosi kutatás rámutatott arra, hogy különösen a fruktóz (és nem elsősorban a hús) emeli meg a húgysav szintjét, és hogy a fruktóz - a többi finomított szénhidráttal együtt - a veseműködést is tönkreteszi, amely hatások együttesen eredményezik a köszvényt. Ennek ellenére a modern orvoslás mind a mai napig a húsok fehérjéire és azok magas purintartalmára mutogatnak. Holott ki látott valaha is köszvényes észak-kanadai indiánt, vagy köszvényes eszkimót, pedig ők gyakorlatilag csak húson és zsíron élnek?

Azt is tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb közép-kelet európai orvos a húsok megbetegítő statisztikáiról értekezik, miközben szem elől tévesztenek nagyon is szembeötlő adatokat.  Például azt, hogy szinte mindegyik nyugati államban legalább 40-50 kilogrammal több húst fogyasztanak évente, mint Magyarországon, sőt legtöbb helyen még az állati zsírfogyasztás is jóval magasabb, mint nálunk. Az egy főre eső Európai Uniós átlagfogyasztás ugyanis 80 kg hús körül van évente, míg Magyarországon csupán 57 kg. A fejlett Dánia 113 kg, Írország 103 kg, Franciaország 98 kg húst fogyaszt el évente. Ugyanakkor az összes nyugati államban (nemek szerinti bontásban) legalább 8-10 évvel többet élnek, mint Kelet-Európában. Az Európai Unióban kevesebb húst Magyarországhoz képest csupán keletebbre esznek, ide tartozik Románia is, és mindkét állam az utolsók közé tartozik az európai várható élettartamot tekintve. Tehát a közhiedelemmel ellentétben a húsevéstől nem élnek kevesebbet a nyugatiak, annál kevesebbet élnek viszont a kelet-európaiak a sok finomított szénhidrát miatt.

Végül pedig érdemes megjegyezni azt is, hogy Magyarországon az utóbbi 30 évben 30 százalékkal ugyan csökkent a húsfogyasztás (főként elszegényedési és reformtáplálkozási, vagyis gabonaalapú táplálkozási tényezők miatt), de ezzel egyidejűleg a cukorbetegek száma több, mint a duplájára nőtt, a magyarok szívérrendszeri elhalálozása pedig szintén Európai Uniós babérokra tör más olyan nagy gabonafogyasztó államokkal karöltve, mint Románia és Bulgária. A vegetáriánus ideológia és a gabonaimádat azonban egyelőre szemellenzőként hat a statisztikák értelmezésében és ezáltal sok esetben a betegségek valós okait és a  gyógyulás különféle útjait is akadályozza.

10. A gazdasági érdekek álcázása

A vegetáriánus-környezetvédő mozgalmaknak éppen erre az el nem hanyagolható aspektusára világítanak rá például azok a hazánkban tevékenykedő, állítólagos környezet- és állatvédő szervezetek is, amelyek a hagyományos állattartás és állati eredetű élelmiszerek fogyasztása ellen harcolnak (legyen az magyar szürke marha, mangalica, vagy libatartás). Például emlékezhetünk még arra az esetre, amikor 2008-ban az osztrák székhelyű Négy Mancs Alapítvány különös erőfeszítéseket tett azért, hogy Magyarországot eltávolítsa a hízott libamáj export nagyhatalmi státuszából. Magyarország nem sok mindenben világnagyhatalom, de ebben kivételesen az volt: 2008-ban Magyarország adta a világ hízott libamáj exportjának a 80 százalékát. Amint a Négy Mancs Alapítvány által indított kampány során kiderült: csupán a magyarországi libatömés nem volt EU-konform, az Európai Unió többi államában (például Franciaországban) ugyanis nemcsak hagyományosnak, de libabarátnak is bizonyult a hízott libamáj sajátos előállítási módja. A legfrissebb hírek szerint hamarosan versenyfelügyeleti eljárás indulhat a Négy Mancs Alapítvány ellen, annak „jelentős gazdasági károkat okozó, szakmaiatlan működése miatt, amely teljes mértékben ellentétes alapítványi minősítésével is és csak névlegesen állatvédelmi-állatjóléti célok megvalósítására törekszik, valójában lobbista-lejárató kampányokat folytat”. Éppen a versenyhivatali beadvány idézett megfogalmazásában sűrűsödik össze az összefoglalónk lényege: előfordulhat, hogy a vegetáriánus-környezetvédő ideológia megtéveszti a fogyasztókat és tisztességtelen (piaci) magatartást idéz elő.

Köszönöm, hogy velem gondolkozol:
Paleo Toll

11 megjegyzés:

  1. Szia, csak néhány megjegyzés:
    ha elolvasod Hahn Péter könyvét 100 történelmi tévhit címmel, abból megtudhatod, hogy Hitler nem vegetáriánus volt, hanem gyomorbajos és ezért igyekezett a húsos kajákat kiiktatni az étrendjéből. Sajna nincs most itthon a könyv, hogy pontosan utánanézzek, de fel is vannak sorolva benne elég zsíros húsos kaják, mint Hitler kedvencei. Nálunk heti 1-3 kg fogy, de még nem tűnt fel, hogy megmérgeződtünk volna.
    Mellesleg mi vegák vagyunk és a 3 éves fiam (kenyérimádó) kb egyszer volt náthás életében addig amíg oviba nem került. Na, akkor most mi van?
    A spenótban az oxálsav csak akkor káros , ha meg van főzve. Nyersen kifejezetten jó. A spenót nagyon egészséges - csak nyersen kell enni.
    Mit akartam még? Ja, igen, az izom nem a fehérjétől lesz, hanem a sporttól. Ehetsz te bármennyi állati cuccot, ha nem dolgozol rá. Viszont rengeteg videót találni a neten nagyon izmos és jó alakú nyersevőkről (nem húst, hanem gyümölcsöt esznek nyersen).
    Valóban, nem gabonát kellene sokat enni, hanem gyümölcsöt.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Tűzkő,
    Elég valószínű, hogy Hitler időnként húsokat is evett, ahogy az őt körülvevő propagandistái is. Itt inkább
    azon volt a hangsúly, hogy a vegetáriánus-környezetvédő nemzetiszocialista propaganda nem váltotta
    meg az emberiséget, ahogyan a baloldali sem fogja, hanem radikális emberiesség elleni rendelkezéseket fognak hozni
    még ebben az évszázadban.
    A gabonaimádatról hamarosan két vagy három héten belül fogok közölni két bejegyzést, amiből talán világosabb lesz
    a finomított szénhidrátok emésztési problematikája és a tápanyagelvonó természete.
    Mi ahhoz képest nem is vagyunk elégedettek a 2 és fél éves paleó Lurkó gyerekünk meghűléseivel. Az óvónők és a kerületi orvosnők viszont még életükben nem láttak kevesebbet betegeskedő gyereket 20-40 év tapasztalat után. Ez nekünk csak abban észlelhető, hogy két szezon bölcsőde alatt alig hiányzott néhány napot 3 ciklusban és mindössze kétszer voltunk orvosnál orrfolyással és köhögéssel, és még semmilyen gyógyszernek minősülő készítményt sem kapott. Ennek a 6-8 hiányzási napnak (amiből 3 nap himlő volt) még a 3-4 évesek is a többszörösét hiányozták, pedig Lurkó egyévesen kezdte a bölcsit. Persze én azt mondom, hogy lehet ennél még kevesebbet is betegeskedni, és lehet, hogy az egész inkább genetikai így nem csak a paleó számlájára írható, ugyanis nekem még háziorvosom sincs 1992-től és azóta egyetlen betegszabadnapot sem vettem ki egyik munkahelyemen sem.
    A spenótot legtöbben főzve eszik, egyértelmű, hogy nyersen jóval egészségesebb. Sőt főzve is egészséges, csak nem mindegy, hogy mennyire sűrűn eszi az ember.
    Az izmok a jó minőségű állati fehérjéktől építődnek rendesen, amelyet mozgással és sporttal kell biztosítani, ahogy írtad.
    A tojás (ami szintén állati eredetű) a 100 százalékpontos természetben elérhető legjobb minőségű fehérje (más kérdés, hogy sokan allergiásak rá). Ezt a kiváló minősítést a testépítők tudják a legjobban, ők észlelik a legjobban az izomtömeg növelésében elért változásokat. A 100 százalék fölöttiek mind mesterségesek, ezek tojásporok, tejsavó sűrítmények és különböző más származású sűrített fehérjeporok, amelyek valószínű, hogy mind
    inkább károsak mint egészségesek. A húsok 80 százalék körül mozognak, a hüvelyesek és gabonák 50-55 százalék között vannak. Ez utóbbiaknak nem csak az a hátrányuk, hogy felét érik a tojásnak, hanem a többi méreganyag ami bennük van fehérjeként. Ma már a lektinek és a glutén külön figyelmet kaptak, még a hagyományos orvoslás is kezdi felismerni az alattomos működésüket. Sehol sem találni dícsérő cikket például a lektinekről és még hány kutatás fog megjelenni ötven éven belül a károsságukról.
    Ma szerintem egyre jobban alátámasztódik a Cordain féle állítás, vagyis az, hogy a paleolit étrend modern formában az étrendek csúcsán helyezkedik el minőségében. Ez megmutatkozik abban is, hgoy a legdrágább diéta önmagában is nem beszélve arról, ha mindenből biot venne még az ember hozzá.
    Azért írom, hogy a modern paleolit étrend, mert a természeti népek mire a fehér ember a XX. századi tudományos igénnyel kezdte vizsgálni őket, akkor a törzsek többsége már rég a kizsákmányolt vadhiányos területen éltek. Másrészt ma többet tudunk a vitaminokról mint az ősember, még ha sokszor nem is alkalmazzuk jobban ezt a tudást, mint az ősember tette 60 ezer éve (az ösztönei mindenképp jobbak voltak).

    Üdv. Paleo Toll

    VálaszTörlés
  3. Kedves Paleo Toll,

    Engem főleg az érdekelne, hogy a nem finomított szénhidrátokkal mi a probléma. Számos olyan "tisztító kúra" receptem van, ami azt írja elő, hogy a hántolatlan kölest és egyéb gabonaszemeket órákra/napokra be kell áztatni, majd megfőzni. A quinoa, a chea mag, az egész zabszem... ezek nem finomított szénhidrátok. Nem látom be, hogy ezek miért lennének mérgezők a szervezet számára. A fermentált szóját is hozhatnám példának...

    Köszi, Krisztina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Krisztina,
      Köszönöm az érdeklődő kérdéseket. A finomított szénhidrátok köre valójában sokkal szélesebb, mint gondolnánk (nemcsak a fehér liszt és a fehér cukorrépa cukor tartozik ide, hanem sokféle gabona, még teljes kiőrlésű formában is). De még ha nem is finomított szénhidrát, az élelmezésre szánt növényi alapanyagok gyakran sokféle rossz tulajdonsággal rendelkeznek, amikről valóban kevés szó esik. Általában csekély mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, az a kevés is - a növényi rostok miatt - nehezen hasznosítható az emberi szervezet számára. Továbbá tartalmazhatnak méreganyagokat (glutén, gliadin, lektin, stb.), magas a glikémiás indexük és/vagy glikémiás telítettségük, ráadásul az emésztésük során gyakran vonnak el tápanyagokat a szervezettől (lásd hiánybetegségek). Persze azért enni kell valamit, ami olcsó és könnyen hozzáférhető, jól lakunk tőle és nem öl meg azonnal. Az idők során a különböző kultúrák számos módját találták meg annak, hogy ezeket az egyébként káros anyagokat hogyan tudják mégis kevésbé mérgezővé és/vagy emészthetővé tenni az ember számára. Ezért terjedt el az áztatás, erjesztés, hőkezelés, de ettől nem lesz jobb minőségű a silány táplálék. Méreganyagok, illetve a szervezet számára használhatatlan elemek mindenféle, még jobb minőségű ételben is vannak, ezek ártalmatlanítására, kivédésére külön szerveink vannak. Az egész szervezet munkáját (a méregtelenítést is) jó minőségű, tápanyagokban dús ételekkel tudod a legjobban segíteni, míg a tisztító kúra nem táplál. Vagyis nincs szükség külön tisztításra, ha olyant eszel, ami a leginkább táplál és a legkevésbé mérgez, mert a szervezet csodálatosan van felépítve és remekül végzi a munkáját, ha hagyod.

      Paleo Toll

      Törlés
  4. Kedves Paleo Család!

    Érdeklődve olvasom a bejegyzéseket, érdekes összefüggésekre hívják fel a figyelmet. Mindenképpen hiánypótló. 1-1 megjegyzésem, illetve kérdésem lenne a 9-es ponthoz. Kimondatlanul a ketogén diétáról van szó és ezen belül azt írod, hogy "epilepsziás megbetegedések mögött is állhatnak modern étrendből fakadó anyagcserés zavarok". Lehet, hogy tévedek, de nem a helytelen táplálkozás az epilepszia kiváltó oka, hanem a fent röviden ismertetett diétával csökkenthető a rohamok száma, vagy teljesen tünetmentessé is tehető az illető. Vagyis szerintem az ok-okozati összefüggés itt nem áll fent. A kérdésem pedig a fruktóz fogyasztással kapcsolatos. Mint láttam előszeretettel fogyasztotok gyümölcsöket, melyek ugye fruktóztartalommal rendelkeznek. Ezt hogyan egyeztetitek össze a káros hatásaival.
    Ezen kívül még néhány, a cikktől független kérdésem lenne. Más bejegyzésekben láttam az egy hétre vonatkozó bevásárlókosaratokat. Ezt 3 főre, 2 felnőttre és 1 gyermekre eszitek meg? Bár nem tudom, hogy milyen a testtömegetek, mégis kevésnek tűnik a hús mennyisége, és ehhez képest rengeteg a zöldség. Az én táplálkozásom nem paleo, de közel áll hozzá. Igaz, hogy súlyzós edzések mellett, 95kg-osan napi átlag 0,5 kg húst fogyasztok és az étvágyam szerint lehetne több is, csak sajnos takarékossági okok is vezérelnek. Tehát az utolsó kérdésem, hogy nem érzitek kevésnek a húst?
    Előre is köszönöm a válaszokat!

    VálaszTörlés
  5. Kedves Máté!

    Köszönjük az érdeklődésedet.
    A fruktóz formájával és mennyiségével mindenképpen egyre tudatosabban bánunk. Külön édesítőszerként (ahogy mondjuk bioboltban lehet kapni) már évek óta nem használjuk, a teljes gyümölcsben pedig ott vannak a rostok, amik gátolják a cukrok gyors felszívódását (ezért nem turmixolunk például soha semmit). De a teljes gyümölcsöket is megválogatjuk, és semmiképp sem esszük korlátlanul. Az alma a biztonságos nagy kedvenc egész évben (napi 2-4 felnőttként), az őszi szőlőfogyasztásunkat viszont kénytelenek voltunk visszafogni, mert a napi fél kg-nak is káros hatásait tapasztaltuk. Ugyanígy mértékkel fogyasztunk körtét, cseresznyét, barackokat is, de példáual a meggy és a bogyós gyümölcsök (főleg, ha vadon termett) esetében nagyon jók a tapasztalataink. Szóval a fruktózt nem kerüljük, csak válogatjuk, napi fogyasztásunk felnőttként kb. 50-60 gr, a Lurkóé pedig 25 gr alatt van.
    Ami a bevásárlókosarunkat illeti, igen, két felnőtt és egy 2-3 éves gyerekre számolt heti adagunkat írtuk le, és a húst nem keveselljük. Ahogy mondod, minket is vezérelnek még a paleon kívül más megfontolások is (pld. pénteki böjt), és mi is tudnánk jóval többet is enni, ha csak a jóllakás lenne a célunk :)
    Szép napot!
    Paleo Toll és Bogyó

    VálaszTörlés
  6. ebben a paleo faszságban az a legszebb, hogy a nagy terjesztői hajlamosak kikerülni a tényt, hogy az "ősember" (40.000ezer évvel ezelőtti ember) átlagéletkora 35év volt...ma 35évig akkor is simán elélünk, ha sült krumplit eszünk birkaszarral...
    :D
    meg még nem ártana kitalálni, hogyan fogjuk megvalósítani az egész emberiség etetését paleo módon...mert annak idején az biztosan működött egyrészt, mert nem volt más :) másrészt meg kb 3millió ősember élt az egész Földön...nagyon érdekelne, hogyan is képzelik a paleo étrend visszaállítását 7milliárd emberre ugyanazon a Földön...ez a 22-es csapdája...azért kezdtük el fejleszteni a mezőgazdaságot, mert nem volt elég gomba meg vad az erődben...az emberiség felhízott 7milliárdra, erre meg valaki kitalálja, hogy mindent csináljunk vissza, mert nem jó ez így....
    ennyi erővel vissza is mászhatnánk a fára...gyümölcs+hernyó=neopaleo basszátok meg! :D
    az ember genetikája vadabbul fejlődik mint valaha...ha csak a vércsoportokat nézzük, láthatjuk, hogy az AB vércsoport az elmúlt 3-4ezer évben alakult ki(nemesített gabonafélék, háziasított állatok már régen a hétköznapi étkezések részei)...rendkívül gyorsan és hatékonyan alkalmazkodunk, persze van "leőrlődés" de melyik korban nem volt...most nem arra gondolok, hogy mindenki bátran egyen annyi mű ételt amennyi csak belefér...mert tényleg rengeteg a szemét a polcokon...de az amcsik már 100éve vedelik a Coca Colát és zabálják a szteroidos disznóból készített hamburgert és kurvára nem úgy néznek ki, mint akik ki szarul érzik magukat...
    ebben a paleo irányzatban leginkább azt találom szánalmasnak, hogy a követői folyton a természetességre és a tisztaságra hivatkoznak...de közben ugyan úgy leisszák magukat hétvégén, rágyújtanak, nézik a kibaszott tévét...és belsőégésű motorral ellátott autóval mennek az ősember barlangjához legkisebb mértékben sem hasonlító munkahelyükre...hát hogy is mondjam...mindenki úgy él, ahogy a tudata engedi...
    de a XXI.században paleonak lenni sokat több, mint ciki...
    vega vagyok és kurvajól érzem magam!!! :D
    paleo a múlt... káosz a jelen... vega a jövő...
    2050-ben 9milliárdan leszünk a Földön...sok sikert kívánok minden paleonak (de inkább egy nagy csodád) nem tudom milyen lesz akkor az élet ezen a bolygón, de hogy semmi nem lesz bio az biztos...úgyhogy élvezzétek az protokulturális ősemberkedést amíg lehet...nemsokára beköszönt a gyors tasakos proteinbomba, meg a kalóriapor...hamarabb fogjuk a saját génjeinket mesterségesen a műkajákhoz igazítani, mintsem, hogy leépítsük a fogyasztói társadalmat...ez az élét mód tette lehetővé, hogy most fejlett technológia segítségével győzködjük egymást az igazunkról...van egy olyan érzésem, hogy ha valami akkor ez biztosan nem fog megváltozni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nimród,
      az alpári stílusod elfogadhatatlan ezen a blogon (és Téged minősít). A nézeteidet megértjük és - bár sok mindenben nem értünk egyet - elfogadjuk, hogy Te másképpen gondolod. Ha Te nem tudod tisztelni a mi látásmódunkat, le is út, fel is út.
      Üdv.
      Paleo család

      Törlés
  7. Javaslom minden húsevőnek és szívtelen embernek az alábbiakat.

    Ha ráfér a képetekre, ha nem bántja a lelketeket, hogy miattatok működik ez az egész - hát akkor csak csináljátok. Bár azt el nem tudom képzelni, hogy néztek tükörbe anélkül, hogy elokádnátok magatokat.

    Én akkor is vegetáriánus maradok, ha 1 óra múlva meghalok miatta. Örökre. Akkor is így tennék, ha egészségtelen lenne. Pedig nem az... Járjatok utána.


    http://www.youtube.com/watch?v=85RmmnYo2m4

    http://www.youtube.com/watch?v=mLk0hYiX_Ak

    http://www.youtube.com/watch?v=WfGMYdalClU


    VálaszTörlés
  8. Ha annyira tudományos a paleó, akkor miért nem tudják bizonyítani, hogy adaptálódott-e az emberi test a húsevésre? Itt ez a kép, ez megcáfol mindent: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/69/1b/5c/691b5c0269dff03812a58cd8676c9af6.jpg . Nézzék meg facebookon a vegán testépítés nevű oldalt, na az megint nehezen emészthető sokaknak, pedig valóság. Ha tényleg tudományoskodni akarnak a táplálkozással kapcsolatban akkor olvassák el a Kína Tanulmányt !! Köszi, minden jót! Ne feledjék, hogy nem véletlen ám ez a sok rák és szív és érrendszeri megbetegedés... A húsevő és mindenevő állatok nem szenvednek ilyen bajoktól. Az eszkimók átlag életkora 27 év:D és ők aztán paleok nagyon :D Az a baj, hogy hatalmas nagy veszélyben vannak a paleon, de a hitrendszerünk így felszínesen képes fenntartani a mostani étkezési szokásaikat, egy ideig. 40-50 éves kortól gyógyszer szedés, majd 65 évesen rák. KB ez az átlag, aztán rá kell fogni a genetikára...

    VálaszTörlés
  9. Döbbenetes butaságokat tartalmaz ez a cikk. Szégyen, hogy ilyen ma megjelenhet. Ha valaki a valóságra kíváncsi, akkor ezeket ajánlom:
    https://www.youtube.com/watch?v=Fp2iDB1zczc
    https://www.youtube.com/watch?v=hPuCi4xNmuE
    https://www.youtube.com/watch?v=YYH6jPmdjVQ

    VálaszTörlés